A cirkuszműsor fejlődése – Cirkopédia 04.
Tudod-e?
Akrobaták, bohócok, vadállatok – ma valahogy úgy képzeljük el a klasszikus cirkuszt, ahogy az a Budapest Cirkusz 1967-es plakátján látható. A cirkuszműsor azonban folyamatosan változott, bővült az évszázadok során, a különböző zsánerek fokozatosan fejlődtek ki. A trapézt például csak 1859-ben találták fel, és a vadállatok cirkuszban szerepeltetése is csak a 19. század második felében vált általánossá.
Az alábbi képen maga Jules Léotard látható, amint a Cirque Napoléonban (később Cirque d’Hiver) bemutatja találmányát, a trapézt.
Még a századfordulón is igen kedveltek voltak a cirkuszműsor végén sorra kerülő “pantomimek”, azaz artistákkal, állatokkal, statisztákkal bemutatott látványos előadások: csaták újrajátszása, irodalmi művek (pl. Shakespeare-drámák), hősköltemények (pl. Byron: Mazeppa) adaptációi, romantikus, vadregényes, egzotikus cirkuszi darabok. Az alábbi képen erre láthatunk példát: a FSZEK Budapest Gyűjtemény egyik ritkasága Wulff Ede cirkuszának (a Fővárosi Nagycirkusz hajdani épületének) 1898-as műsorfüzete, mely nagyszabású “versailles-i ünnepélyt” hirdetett.
A mai tradicionális cirkuszműsor egymástól független, zárt számokból áll, amiket általában egyfajta tematika szerint állítanak össze (pl. Nők a porondon, 1973; Atlantic flight – Nagy cirkuszi utazás, 2018; Fővárosi Nagycirkusz), időnként narratív szállal, történettel kapcsolnak össze, de előfordul most is mesék, irodalmi művek porondra alkalmazása. Egyes országok (pl. USA, Kína) cirkuszai máig őrzik sajátosságaikat, pl. az amerikai cirkuszokban még mindig népszerű a nagyszámú bohóccsoportok szerepeltetése, míg hazánkban inkább egy “főszereplő” bohóc, bohócpáros az általános. Jelentős hatással vannak a tradicionális cirkuszműsorokra a kortárs, újcirkuszi előadások is, amik az 1970-es években kezdtek elterjedni Franciaországban. Egyik jelentős képviselőjük az 1984-ben alapított kanadai Cirque du Soleil.
Az újcirkuszi stílus a Fővárosi Nagycirkusz műsorait sem hagyta érintetlenül. Fekete Péter cirkuszigazgató-rendező műsorpolitikájában szorosabbra fűzte cirkusz és színház, valamint más előadóművészetek közti kapcsolatot. Így született meg például 2016-ban a Lúdas Matyi a cirkuszban című előadás.
Szonday Szandra muzeológus
Tag:adaptáció, bohóc, Budapest Cirkusz, cirkuszműsor, cirkuszművészet, cirkusztörténet, Cirque d’Hiver, Cirque du Soleil, Cirque Napoléonban, dráma, dramatorgia, előadóművészet, Fővárosi Nagycirkusz, George Byron, irodalom, Jules Léotard, kortárs cirkusz, Lúdas Matyi, Mazeppa, műsorpolitika, színház, újcirkusz, William Shakespeare, Wulff Ede, zsáner