Eötvös Gábor artistaművész (1921-2002) – Cirkopédia 23

Ki kicsoda a magyar cirkuszművészetben? 

Eötvös Gábor artistaművész, zenebohóc, Jászai Mari-díjas és Érdemes művész, legendás és nagy múltú cirkuszi dinasztia tagja. 1921. június 28-án született Balatonmogyoródon, cirkuszi lakókocsiban. Apja Eötvös Nándor Aladár, anyja Csapó Julianna, testvérei Ferenc, Emília, Anna és György. Édesanyja 1935-ben meghalt, édesapja feleségül vette Picard Erzsébet Elzát. Hét féltestvére József, Éva, Katalin, Cecília, Edit, Paula és Nándor. Eötvös Gábor 1940-ben megházasodott, az alábbi fényképen ő és felesége, Picard Mária, mellettük gyermekeik: Manyi, ifjabb Gábor és a legkisebb gyermek, Tibor láthatóak.

Eötvös Gábor szülei maguk tanították gyermekeiket a cirkuszi mesterségre. „Ahogy kicsit felcseperedtem, édesanyám tanított: hogyan kell táncolni, kifeszített dróton menni, a lovakat ki- és befogni. Apám muzikális volt, ő zenére okított bennünket.” Mivel a cirkusz úgynevezett “tacit tudás”, amelyet szóban, írásban nehéz, vagy lehetetlen átadni, az artista mesterség megtanulásához konkrét példa kell, látni és kipróbálni. Ilyen a cirkuszos világ legtöbb tudása. A családi körben hagyományozott tudásról árulkodik Peter Lavery fotója, amelyen Eötvös Gábor fiaival: Eötvös Tiborral és ifj. Eötvös Gáborral együtt látható.

Eötvös Gábor édesapja a 30-as években fia számára sorsfordító, nagy befektetésbe fogott: vett egy mozigépet, ezzel egészítette ki a cirkuszi repertoárt. Eötvös Gábor ekkor ismerte meg Charlie Chaplin munkásságát, aki nagy példaképévé vált, és rendkívüli inspiráció volt számára. Ő maga mindig is nevettetni szeretett volna, már gyerekként is bohóc akart lenni. 7 évesen vett először kezébe hangszert, és hamarosan hegedűn, harmonikán és az összes fúvós hangszeren megtanult professzionális szinten játszani. 12 éves volt, amikor először léphetett fel bohócként. A trombita lett a kedvenc hangszere, amelynek segítségével megpróbálta zenével keverni a humort.

1964-ben egy svájci előadás után Chaplin, a nagy példakép egy szalmacsokorral köszöntötte fel Eötvös Gábort: “Tetszel nekem, mert önmagadat adod, és a lényegről beszélsz. Gratulálok! Nem használsz parókát, meg nagy cipőket, és nem is vagy agyonfestve. Én is egész életemben azon igyekeztem, hogy minden figurában önmagamat adjam. Benned mintha magamat látnám. Csak így tovább, fiú!”

Eötvös Gáborról az egyik legismertebb fotót Benkő Imre, az MTI fotósa készítette, miközben a zenebohóc híres számát, a “Van mááásik” című zenebohózatot adta elő 1975. április 12-én a Budapest Cirkusz porondján:

1975. április 12. Eötvös Gábor Jászai-díjas cirkuszmûvész, bohóc a Budapest cirkusz porondján, híres számát a “Van mááásik” címû zenebohózatot adja elõ. Fiatalkorában akrobata volt, majd mint bohóc aratta sikereit. A “Budapest” cirkusz négyezer személyes óriás sátrával, száz lakókocsijával eddig húsz országban vendégszerepelt. MTI Fotó: Benkõ Imre

Van mááásik! E két szót Eötvös Gábor zenebohóc tette felejthetetlenné világsikerű számával, amelyben újabb és újabb hangszert kapott elő kabátja rejtett zsebeiből. A híres jelmondatot a véletlen szülte. “Egyszer Jugoszlávia magyarlakta területén turnéztunk, és az egyik hangszer valahogyan beleakadt a kabátom belső zsebébe. Teltek a másodpercek, és a hangszer csak nem jött elő, kínos volt. Amikor valahogy mégiscsak kijött, akkor azt találtam mondani: “Nyugi gyerekek, van mááásik!” Erre elkezdtek nevetni. Másnap megpróbáltam, mi van akkor, ha minden hangszer elővétele előtt bejelentem, hogy van másik. Bejött. A “nyugi gyerekek”-et elhagytam, megmaradt “a van mááásik”. Ennek nagy sikere lett. Ötven-hatvan év alatt húsz-huszonöt nyelven is meg kellett tanulnom, ugyanazzal a hanglejtéssel, ahogy a poén magyarul is kijön.

Eötvös Gábor híres jelmondata ihlette a Fővárosi Nagycirkusz cirkusztörténeti kiállításának címét: Nincs mááásik! 130 éves a Fővárosi Nagycirkusz. A 2019. június 27. óta folyamatosan látható kiállítás Közép-Európa egyetlen fennálló kőcirkusza 130 éves jubileumára emlékezik, miközben felidézi Eötvös Gábor zenebohóc kiemelkedő artistaművészi munkásságát is. 

Joó Emese
főmuzeológus