Cirkusz a modern művészetben – Cirkopédia 09.
A cirkusz már a 19. és a 20. század fordulóján élénk inspiráló hatást gyakorolt más művészeti ágakra, olvashatjuk Tarján Tamás A cirkusz önbizalma című tanulmányában.
Franz Kafka Az éhezőművész című novelláját emelem ki példaként ebből az időszakból, amihez Szalay Lajos készített érzékeny, zaklatott vonalvezetésű illusztrációt az 1980-as években. A grafika a Kogart Galéria gyűjteményének része.
A cirkusz inspiráló hatása az irodalomra, a képzőművészetre, a film- és a színházművészetre az 1970-1980-as években fokozódott. Cirkuszi figurák elevenedtek meg a filmvásznon, artisták a festővásznon. A cirkusz motívumai, figurái újraéledtek a többi művészeti ág közegében.
Federico Fellini olasz rendező Bohócok című filmjét emeli ki Tarján. A film római és párizsi helyszíneken játszódik, letűnt, nagy nevű bohócok kelnek új életre a vásznon. Fellini több alkotásában is visszaköszön a cirkusz világa. Tullio Kezich, Fellini életrajzírója megállapítja, úgy tűnik, a rendező szerint a világ: cirkusz, és az emberek: bohócok. Filmjeiben a cirkuszi alakok összetett jelentést kapnak, mély filozofikus értelmet nyernek. A Bohócokhoz Lakner László készített filmplakátot, az alábbi darab a Budapest Poster Galéria gyűjteményének része.
Tarján szerint az 1970-1980-as években a cirkusz szimbolikájának részleges elhódítása zajlott, ami a cirkuszépületek kisajátítására is kiterjedt. A cirkuszépületek színházi előadásoknak adtak helyt, egyelőre anélkül, hogy a cirkuszi tér, a kör alakú manézs (nézőtér) sajátosságait kihasználták volna. Korai példa erre a Beketow Cirkusz 1911. októberi Oedipusz című előadása, a korszakos jelentőségű színházművész, Max Reinhardt rendezésében, amelyről az alábbi fotót a Huszadik Század online történelmi portál közli:
Míg a századfordulótól az 1970-1980-as évekig a cirkusz nyújtott inspirációt a többi művészeti ág számára, a 20. század végén mintha változna a viszony. A hagyományos cirkusz újrafogalmazza önmagát, emellett megerősödik az újcirkusz irányvonala is, így a művészeti ágak közötti kölcsönhatás egyenrangúvá válik. Sőt annak lehetünk szemtanúi, hogy a különböző művészeti ágak jelentenek ösztönző forrást, megújuló kifejezési formát a cirkuszi előadóművészet számára. Példa erre a Fővárosi Nagycirkusz 2016-os Lúdas Matyi a cirkuszban című előadása: https://fnc.hu/ludas-matyi-a-cirkuszban-2016/
Tarján Tamás A cirkusz önbizalma című tanulmánya olvasható:
H. Orlóci Edit (szerk.): Cirkusz és tudomány, Jószöveg Műhely, 2005, 9-15. oldal
Varga-Nagy Zsófia
muzeológus