A cirkusz Aba-Novák Vilmos festészetében – Cirkopédia 20
Aba-Novák Vilmos (1894-1941) festészetében a cirkusz világa az 1930-as években vált különösen fontos témává. A mozgalmas, sok alakot felvonultató festmények között vannak elképzelt cirkuszi jeleneteket ábrázoló művek, és olyanok is, amelyek konkrét társulatokhoz köthetőek. Karvalics Viktória A cirkusz Aba-Novák Vilmos festészetében című tanulmányát alapul véve mindkét változathoz kiemelek egy-egy alkotást.
Az Aba-Novákra feltételezetten hatást gyakorló cirkuszi társulatok közül a Maxwell, Kocka, Gazdag, Plum és a Crove mellett a Czája Cirkuszt említi tanulmányában a szerző. Utóbbi cirkusz a korszakban díjbirkózóként és artistaként ismert Czája testvérek (József, János és Bertalan) vezetésével alakult meg. Az első világháború után néhány évig a Czája Cirkusz bérelte a városligeti kis cirkuszt. Később az 1930-as 40-es évek Magyarországának egyik legnagyobb utazócirkuszaként tartották őket számon. Előadásaik többek között Aba-Novák 1938-ban készített Czája Cirkusz című festményéhez jelenthettek inspirációs forrást.
A sorozattá fűzhető, erős színvilágú képeken eleinte még a cirkuszi produkciók valamint a közönség egyaránt megjelenik. A sok szereplőt felvonultató alkotásokon a cirkuszi figurák személyisége mégsem válik elnagyolttá, egyedi karaktereket láthatunk a festményeken – írja a szerző. Ezek közül az alkotások közül a Cirkusz (Néparéna) című 1930 és 1932 között készült alkotást emelem ki példaként, a Virág Judit Galéria gyűjteményéből.
A Cirkuszi jelenet (Kártyázó komédiások) című 1931-ben készült festmény, szintén a fent említett gyűjtemény része. Azért választottam ezt a festményt, mert hűen tükrözi, hogy a cirkusz láthatatlan élettere és a komédiások hétköznapjai is kitüntetetten érdekelték a festőt, vagyis “a mulattató szerepéből kilépett alakok köznapi arca” – ahogy Karvalics fogalmaz. A tanulmány az alkotó életművében a cirkusztörténeti vonatkozási pontok megvilágításán túl érzékeny festmény elemzésekkel, stilisztikai jellemzők meghatározásával vonja be olvasóját a cirkuszi tematikájú Aba-Novák festmények világába. Ekképpen a vándorcirkuszi élet mindennapi atmoszférája iránt is felkeltheti az érdeklődést.
Karvalics Viktória A cirkusz Aba-Novák Vilmos festészetében című tanulmánya olvasható: H. Orlóci Edit (szerk.): Cirkusz és tudomány, 2005, Jószöveg Műhely, 65-73.old.
Varga-Nagy Zsófia
muzeológus