A porond közelnézetből – Cirkopédia 10.
Tudod-e?
A porond anyaga, borítása jelentősen megváltozott az idők során. Sokáig, a lovas- és állatszámok bemutatása okán fűrészporral, homokkal szórták fel, de ma már modernebb anyagok is rendelkezésünkre állnak.
A Fővárosi Nagycirkusz 1955-ös műsoráról készült fotón jól látszik, hogy a porondot akkoriban fűrészpor borította, ezért, az ettől eltérő felületet igénylő műsorszámok megvalósításához deszkapadlóval (plans) vagy speciális anyaggal takarták le egy részét. Főleg lovasszámoknál volt használatos a speciális, textildarabokkal kevert homok.
A Fortepan gyűjteményében további hasonló fotókat is találhatunk a manézsról.
Osváth István 1954-ben az alábbi tanácsokkal látja el a szakmabelieket Cirkuszüzemelés utazó cirkuszaink részére című munkájában:
“A cirkuszsátor és a belső berendezés elkészítése után nagy gondot kell fordítanunk a porond szép kivitelezésére is. A porond legyen egyenletes, sima felület. Hintsük be jól megáztatott fűrészporral, ha lehet, fehér és pirosra festett fűrészporral mintázva.”
Az 1990-es években a Fővárosi Nagycirkusz porondja öntött műanyag borítást kapott, amit nagyon jól lehetett megvilágítani, azonban az akrobaták számára olykor túl keménynek és csúszósnak bizonyult. A képen Donnert Károly látható a 2. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon 1998-ban, amikor még ez a bizonyos műanyag borítás volt használatban.
Ma a Fővárosi Nagycirkuszban speciális anyag, ún. rekortán (műanyag és aszfalt keveréke) borítja a porondot, hasonlóan az atlétikai pályákhoz. Ez rugalmas, mégis elég kemény és ellenálló felület, amely könnyen tisztítható. Közelről nézve Urbán Ádám fotóján jól látszik a porond különleges borítása.
Szonday Szandra muzeológus