Hogyan került Baroccaldi a Városligetbe? Mit énekelt Jancsi bohóc az 1930-as években? Mi dolga volt Jávor Pálnak a cirkuszban? Kit dicsért Charlie Chaplin? A Circus című kötetből kiderül. 

Szerzői Szekeres József cirkuszesztéta, aki a Porond című artistalap egyik szerkesztőjeként, és tanárként egyaránt elismert szakember, valamint Szilágyi György tanárként, dramaturgként, művészeti vezetőként és igazgatóként dolgozott a Fővárosi Nagycirkuszban. 

Az 1979-es kiadású könyv elavultnak tűnhet 2020-ban, de a „Vita brevis, Ars Longa” „Az élet rövid, a művészet végtelen” rámutat egy fontos tényre: a tudományos területtel összehasonlítva, a pontos, valós művészeti információ nem avul el. A cirkuszművészeti sem. 

A mű öt fejezetben mutatja be a magyar cirkuszművészet jelentős állomásait.  

Az I. a XIX. század második felének történéseit vázolja fel. Bemutatja a vándor artistákat, a Pesten és Budán megtartott előadásokat, valamint a Városliget cirkuszainak kialakulását. Megjelenik Baroccaldi is. A II. az 1920-as évek eseményeit és Beketow Mátyás munkásságát mutatja be. A történések egyik forrása az Artisták Lapja. A III-ban a 30-as évek híres művészeivel, például Fernandóval, vagy Jancsi bohóccal is megismerkedhetnek az olvasók. A IV. fejezet a II. világháború alatti és utáni időszak nehézségeit vázolja fel. Az V. pedig az Országos Cirkuszvállalat létrejöttét és működését vizsgálja. 

A kötetet haszonnal forgathatják a cirkuszművészet és a társművészetek képviselői, kutatói, s a nagyközönség tagjai egyaránt. 

Érdeklődni a library@circus.hu e-mail címen lehet. 

A kötet adatai: 
SZEKERES József – SZILÁGYI György: Circus: Fejezetek a magyar cirkuszművészet történetéből. – [Budapest]: Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat, 1979. 222 p. 

Juhász Éva főkönyvtáros